Czikora Milla világa...

Vettem egy pihenőszéket. Ez azér kell, mert amikor Bea egyedül a konyhában a gyereknek ételt kotyvaszt, vagy mosdóba megy, akkor tudja magával vinni a Lurkót is. Szerintem ekég kényelmes, bár nem feküdtem még bele. Nem volt kifogása sok... 

Ott lógott Zsiri a cimbi...

 Ilyen rendesen viselkedtünk ma... Csak alukáltunk.

Végre jót is kell írnom. Valószínűleg a hideg frontnak tudható be, de tegnap és ma nagyon nyugodtak voltunk. Nem sikítoztunk, rendesen pukiztunk és nem nyűgösködtünk. Rengeteget aludtunk. Ilyen napok után végre látjuk, hogy van remény! :)

Ezért feltöltök pár kedves képet...

Édesen fogjuk Anyu ujját :)

Hatalmas szempillák :)

Végre szétterülve :)

A légzésfigyelőről megoszlanak a vélemények. Van aki nélküle le nem tenné a gyereket aludni, van aki azt mondja, hogy a gyereke erős és nem lesz semmi baj. Találkoztam már olyannal, aki azt mondta, hogy csupa fals riasztást adott és olyannal is, akinek az ismerősének a gyermeke már csak egy kihűlt merev test volt, mire bementek hozzá, hogy felébresszék.

A Bölcsőhalált a szakkönyvek legtöbbször a légzés leállásának tudják be. Ez több okból is bekövetkezhet.

- A bölcsőhalál az esetek nagy részében hason alvásnál következik be!
- A gyerek egyszerűen elfelejt levegőt venni, annyira mélyen alszik. 
- Van aki azt mondja, hogy a hason altatásnál belebújik a rosszul megválasztott takaróba, vagy matracba és megfullad.
- Az is előfordulhat, hogy a gyerek körül sok elhasznált levegő, azaz kilélegzett széndioxid gyülemlik fel és a pici agya nem érzékeli az oxigénhiányt, ezért még jobban elkábul, ahelyett, hogy levegőért kapkodna, mint egy felnőtt.
- Ezeken kívül természetesen még rengeteg más gond is lehet. pl.: hajlamosság, gének, dohányfüstös környezet, drogos anyuka, öröklés, emésztési problémák (reflux), tulmelegedés!...

Ajánlatos az ágyat olyan helyre tenni, ahol kellően átjárhatja a levegő, nem ajánlatos plüssállatokkal kibélelni és a takarót vagy a matracot sem ajánlatos műszálas anyagból választani...

Az ember próbál felkészülni lélekben azokra a dolgokra, amit még nem élt át, de tudja, hogy bekövetkezhet. Nem tudja hogy fog reagálni, de megpróbálja eljátszani magában, hogy mit tesz amikor megtörténik. Én is így tettem, próbáltam eljátszani.

Van egy csodás találmány, ami a bölcsőhalált próbálja megelőzni, figyelmeztetni. Ez a légzésfigyelő. A baba matraca alatt érzékelők vannak, amik érzékelik a baba pici légvételét. Amint a baba valamiért nem vesz levegőt, elkezd sípolni. A mi gépünk akkor adja le az elő jelzést, amikor 15 másodpercig nem érzékel légvételt. Akkor sípol egyet, majd 3-4 másodperc elteltével elkezd riasztó hangot adni. 

Ma hajnali 3:41 kor riasztott a légzésfigyelő!

A gyerek természetesen hason aludt,mert amikor zúgolódik a hasa, akkor hason sokkal nyugodtabban alszik. Én még éppen fent voltam, mert figyeltem a gyereket. Beával megbeszéltük, hogy nem kell éberen aludnia, mert én fent leszek és átmegyek a gyereket megnézni, ha úgy gondolom a hangokból, hogy felébredt. Ez bevált, mert el mer aludni rendesen, hiszen tudja, hogy én úgy is ránézek Millára.

Szóval heverek az ágyon és éppen sudokuztam a telefonon, mikor egy fura sípolást hallok. (idáig ezt a hangot csak akkor hallottam, amikor kivettük a gyereket az ágyból és elfelejtettük kikapcsolni az őrt) Fel sem fogtam egy pillanatra, hogy mi is ez, majd amikor eszméltem, akkor úgy pattantam ki az ágyból, hogy magam sem hiszem el. Futottam be a gyerekszobába és elkezdtem rázni szegény gyereket. Engem nem érdekelt, hogy téves riasztás, vagy sem, ráztam. Szegényke nagyon kómás volt, kinyitotta a szemét, de a légzése nem szökött fel azonnal. Ekkor már emeltem magamhoz, hogy érezzem, hogy ver a szíve. Azaz ez az egész szinte egyszerre történt... A riasztás hang, még csak ekkor kezdődött el. Hűha ezek szerint nagyon gyors voltam :)

Szerencsére elkezdett picit nyöszörögni. Bea is beért már a szobába. Ő csak azt látta, hogy úgy futok, hogy lobog a hajam :)

Visszafektettem, most már hanyatt. Visszakapcsoltuk a légzésfigyelőt és lassan kimentünk a szobából.

Ez is megvolt. Túl vagyok Millával a második komoly sokkhatásomon. Még 5 percig vert a víz ezután. Bea ezt is sokkal nagyobb nyugodtsággal viselte, mint én. Az eset után 2 perccel már dőlt is vissza az ágyba és utasított, hogy kapcsoljam ki a TV-t és azonnal aludjak. Nem ment. Ezek után ki tud aludni? Mint az ezelőtti estén ma is 5-ig fent voltam. Ekkor kelt a Törpe és követelte a cicit. Átadtam a stafétát és nyugovóra tértem. Kemény volt

Ha valaki tanácstalan lenne, hogy mit is kell csinálni, ha babánk nem vesz levegőt!:

Itt van egy nagyon hasznos oldal. Itt megtalálja mindenki, hogy mi is ez az egész és mi alapján kell légzésfigyelő monitort keresni:

http://www.hogyanvalasszunk.hu/

Itt van pár video, kattints IDE

 Bár az elmúlt 2 napban megint keveset, de cukin tudunk aludni:

Itt van pár kép egy alvásról. A cumit érdekes módon nem szereti annyira... Szép képeket csinál ez a Nokia N79.

Mindenki láthatja, tényleg vannak szarvai!!! :D Amikor üvölt én mindig látom!

Amikor alszik, akkor kis glória van a fején és szárnyacskái...

Tegnap esti telefonbeszélgetésemnél,  amit Édesanyámmal folytattam tudatosult, hogy már vagy 5 napja nem írtam semmit. Elmézést kérünk azoktól, akiknek nem csillapítottuk a hatalmas híréhségét, de hulla voltam. 

Elkezdtem dolgozni a bányába és sok más dolgom is akadt. Amikor hazaestem, már eleve fáradt voltam, de itthon várt még pár feladat. 

Törpelábút próbálgatjuk alvásra szoktatni. Ez kétféleképpen is érthető. Próbáljuk egyáltalán elaltatni, mert bár volt 3 nap kihagyás tegnapelőtt és tegnap megint sokkal nyűgösebb és kicsit görcsös volt Milla. A másik az, hogy a pocakfájás miatt sokat volt cicin. Sokat rágta, mert az megnyugtatta. Most, hogy volt pár nap görcsszabadság szerettük volna, ha magától elalszik legalább a kezünkben. A kiságyról nem is beszélve...

Szóval próbálkoztunk fájó szívvel az ágyba marasztalni. Néha több, néha kevesebb sikerrel. Nem baj, kitartóak vagyunk.

Csatolok is egy mókás videót, hogy lássa mindenki hogy küzdünk Picúrral... :)

Hihetetlen! 

Ma délután tudatosult, hogy már 4 hete a világra jött. Igazából ez az idő egy pillanatnak tünik most. Olyan fáradtak és tanácstalalnok voltunk, és minden percünket felemésztette a Törpelábú szeretgetése, hogy nem is vettük észre az idő múlását.

Ránézve a blogra hirtelen megdöbbenek. Annyi minden történt. Mi lesz még késöbb? Mindent elfelejtünk? :)

NEM hiszen le van írva. BOLDOG 4. HETET MILLA!

Hang nélkül... Ez a kép azért született, hogy ne feledkezzünk meg a kellemetlenebb percekről sem. Néha szinte levegőt sem vesz így vörösödik és lilul a feje. Rémisztő tud lenni. Ilyenkor felkapjuk és picit rázzuk, hogy vegyen levegőt...

Ismét pár kép a fürdetésről. Picit remegett Nagymama keze a boldogságtól, ezért nem sikerültek annyira a képek... Már nagyobb a pocakja mint az Apjának :)

Ez a videó annyira cuki, hogy nem tudom nem megosztani veletek.

Megint fájt a pocak picit és Bea megpróbálta elringatni. Azt olvastuk, hogy monoton mondókát kell mondani és mozgást ajánlatos csinálni, hogy hamarabb álomba szenderüljön a kicsi. A mondókával kapcsolatban nincs semmi megkötés. Még Apuka is szuperül tudja. Valószínű, hogy a Kis Lujza nem fogja majd kinevetni a hamis hangunkat.

CUKIK:

Doktornéni javaslatára változtattunk picit a dolgokon.

Bea is és a Törpi is tea nélküli étrendet kezdett el. Bea csak vizet és rostos üdítőket ivott, Milla csak vizecskével öblített, ha kellett.

3 szor annyit próbáltuk a vállunkon tartani és büfiztetni. Néha egészen meglepődtünk, hogy hogy tudott egy etetés alkalmával 5-10 büfi is kijönni!

A pocak rendszeres vizeslufiszerű nyomkodásnak is köszönhetően megfelelően működik. Naponta 3-6 alkalommal van valami a pelusban. A széklet nem lett keményebb sokkal, de kisebb szélgörcsök tapasztalhatók.

Az éjszaka és a nappal még nem volt ilyen nyugodt. Ez nem azt jelenti, hogy minden fájdalom megszűnt és teljesen nyugodtan alszik Milla, de nagyságrendekkel kevesebb a hasfájásra utaló feszítés. Mondjuk az is lehet, hogy éppen nincs fronthatás, vagy valamelyik számára nyugtató front van.

Egyszóval mindenkinek ajánlom, hogy tegyen próbát, ha hasfájós a gyerek. Hagyjon el minden misztikus és szuper szert és próbálja meg a természetes és natúr dolgokat enni-inni. Egyébként én még az állítólagosan természetes és egyáltalán nem káros homeopátiás bogyókat is ellenzem. Én a statisztikák és az orvostudomány híve vagyok. Ha tényleg gyógyhatása lenne, akkor az orvosság, vagy vitamin lenne. Bár ezt a nézetemet sokan nem osztják, nem baj, nem fogok senkivel összeveszni ezért :)

Így tehát a napi sírós és feszítős órák száma az átlag 6-7 órás esti tortúráról lecsökkent 1-2 órára egyelőre. Remélem így is marad, majd még írok ezzel kapcsolatban...

 Ma este ismét elég görcsösek voltunk. A külömbség az eddigi estékhez képest, hogy nem is jött ki puki, vagy más a feszítések közben. Úgy döntöttünk Beával, hogy megpróbáljuk a gyereket megszabadítani a fájdalomtól. 

Fürdés előtt fogtam azt a pici gumidarabot amit vettünk. Próbáltuk már egyszer használni, de nem mertünk csak 2-3 centire felnyúlni vele. Most viszont felbátorodva a ma hallottakon merészebbek voltunk.

A pici pocakját úgy maszíroztuk, mintha valami vízzel telt lufi lenne. Nagyon nehezen mertük elkezdeni, de segített a fájdalmán. Éreztük a zúgolódást a hasban, de nem akart kijönni semmi. 

Felfektettük az asztalra.  Jól begyújtottunk a műtőasztal mellett a konyhában, hogy ne fázzon meg az eljárás ideje alatt. A pelenkát még rajtahagytuk félig, hogy nehogy mindenre ráprüszköljön. Bekentem a csövet végig popsikrémmel. ( elvileg olajjal is lehetett volna, de úgy gondoltuk, az lekophat és nem biztosít megfelelő kenést végig a küzdelem alatt.) Többször leelenőriztem, hogy nincs-e valami sorja vagy éles perem a gumin. Szépen lassan felhúzta Anya a lábait és Apa elkezdte a műtétet. Először gond nélkül csúszott be a gumi úgy 2 centire. Persze csak akkor nyomtam picurkát, amikor éppen levegőt vett Milla. Majd kicsit mozgatva próbáltam ingerelni... Nem haladtunk semmit egy percig. Valami pici lé elindúlt, de az nem az volt amire vártunk. Egy perc után megindult szinte magától a cső befelé. Ekkor vagy ezzel egyidőben Milla felvette azt az arcot, amit akkor szokott használni, amikor nagyon koncentrál valamire. Ekkor hatalmas prüszkölés történt alul. A csövet még mindig tartom ugyanott és picit mozgatom. Milla arca még mindig merev. Düllet üveges szemekkel nézett mint egy hörcsög, amikor a kezedbe veszed és megnyomod picit, hogy el ne szaladjon. Majd végre elkezdett tolni ütemesen. Ezeknek a tolásoknak köszönhetően elég sok minden távozott a tenyerembe :).

Megkönnyebbültünk picit. Elhallgatott a sírás és pici nyugodtság és megkönnyebbülés lett úrrá mindenkin a helységben és biztos a szomszédoknál is.

Sajnos fürdés után is úgy vettük észre, hogy megint nagy fájdalmai vannak. Ekkor már bátrabban megismételtük az előző mutatványt. A csövet kb 6-7 centire felnyomva tapasztaltuk az előzőket. Ezután már nem volt görcsölés. Az este nyugodtabban aludt mint valaha! :)

Nagyon örültünk a sikernek és a nyugodt éjszakának...

 Ma korán keltünk. Az éjszakai tortúrákról már nem írok, mert minden nap egy fél oldalt szentelhetnénk neki. Esetleg az időpontok és a pukik száma változna.

Ma 11:30-ra kaptunk időpontot Dr. Gömöri Ágneshez. Tegnapi félresikerült indulásunkból okulva ma megetettük a kis Lurkót még akkor is, ha nem jelezte, hogy éhes :) Így sikerült a komolyabb ordításnak elejét venni.

Induláskor málháslóként tipegtünk ki a lépcsőházba, pedig csak kb. 400 méterre mentünk a gyermekorvosi rendelőkhöz. Az autó hátuljából előkaptam a babakocsikeretet és rápattintottuk a gyerekhordót. Pár perc múlva elég kényelmetlen nyüszögést hallottunk. Felébredt. Na midegy, haladjunk tovább. elég mókásan nézhettünk ki Beával amikor én tolom a gyereket kicsit sietve, hogy biztosan le ne késsünk mindent, Ő pedig ugrálgatva próbálja félrehúzni a napellenzőt, hogy beadja a cumikáját a Picinek, hátha elnyammog vele. Persze nem sikerült, illetve kiköpdöste...

Kicsi kiscica hanggal érkeztünk meg a rendelőbe. Először azt sem tudtuk hol kell keresni a vizsgálat színhelyét. Bekopogtunk pár ajtón, mire megtaláltuk. Nagyon furcsa volt. Tényleg futószalagszerűen vizsgáltak. Egyszerre egy 5 hónapos kisfiúval voltunk bent.

Védőnéni megmérte a súlyunkat. 3770 gramm! Subidubi, hivatalosan is híztunk 3 hét alatt fél kilót, mert a kórházból 3260 grammal engedtek haza. Ez jó. A nagykönyv szerint hetente 150 grammot kellene hízni, de a havi fél kiló is kielégítő. Ezt mi túlteljesítettük a sok bukás ellenére.

Folytatódtak a mérések. Elővettek egy pici dézsa alakú valamit fából. A szélén centik voltak. Belefektettük az Apróságot és megmértük. Itt érdekes eredmény született. A kórházban születésnél 54 centimétert állapítottak meg, itt viszont 51 centi volt a gyerek. Most akkor mi van? Védőnéni mondta, hogy ez mindig így szokott lenni. A kórházban egy zsinórral mérik meg a gyereket és ott minden hajlat beleszámít a hosszba, itt viszont normálisan csak nyújtott gericcel a talpig mérik. Szóval nem ment össze a gyerek, csak másképp mérnek. Ok, kicsit kisimult a homlokom. :)

Ezután a Doktornéni vette kezelésbe. Meghallgata a kis mellkasát, hallgatta a szivecskét és a légzést. Forgatta ide-oda. Megnézte a bőrét, a hajlatokat, a szemét, a kezeit, a lábát, a gerincét, a buksiját és még ki tudja mi mindent. Számunkra nagyon durván megnyomorgatta a hasát. A gyerek teljesen csendben végigtűrte a nyomorgatást.

A diagnózis a következő volt "egészséges mint a makk!". Ennek nagyon örültünk.

Elmeséltük pontosan az eseményeket. Miket ettünk, hogy táplálkozik, hogy van fent, mit csinál amikor fáj neki valami, hogy simiztük, hogy próbáltuk használni a pukicsövet...

A következőket mondta:

A pukicsövet jól bekenve lehet használni, és nem kell félni, fel lehet dugni 2 centinél is jobban. Arra figyelni kell, hogy nem szabad tolni, csak amikor a gyerek nem feszít, illetve csak akkor ha engedi is kis nyomásra beljebbtolni.

Sok gyerekkel találkozott, aki a teáktól fájt. Az édeskömény ami az összes hasfájós tea alapja, az igazából nem gázvisszafogó, hanem hashajtó hatású, pont úgy, mint a kamilla. Tehát ez is okozhatja a hascsikarást. Vannak babák, akiknek székletrekedés miatt fáj a pocak, azoknak nagyon jó. Nekünk folyamatosan van széklet, ami elég híg, ott nem mindig előnyös. Anyukának sem biztos, hogy jót tesz a tea. Azt javasolta, hogy mind a ketten hagyják abba a tea ivását egy hétig és nézzük meg mi lesz belőle.

A gyereknek nem kell tea, sem cukros víz. (Mi szőlőcukrot raktunk a Törpi teájába) Elég a felforralt vagy babavíz. Ajánlatos minden szoptatás után pár kortyot adni, hogy higítsa a nehéz anyatejet.

Ha tüsszög, az nem mindig jelenti azt, hogy fázik, nem kell megijedni.

Ha csuklik az nem baj. Az majd egy éves kora után lehet probléma, addig természetes, hogy naponta akár 5 ször is csuklik a gyerek. Ez azért van, mert még fejletlen a tüdeje és az idegrendszere. Inkább jó hatással van az izmaira a csuklás, mint ártana. Maximum kényelmetlen.

A Körmöket elvileg nem szabad reszelni, mert beszakadhatnak. (Hát nekünk muszály picit, mert vágás után nagyon élesek)

A szemére kapott csepegtetőt (Ciloxan) 4 hétig hűtőbe tárolva lehet használni bármikor amikor úgy látjuk, hogy összragad a szeme a váladékozástól, de ez a ragadás kamillával is mosható. 4 hét után ki kell dobni és kamillát mindig frisset kell főzni!

Ha sétáltatásnál nagy a szél, akkor óvjuk a picit tőle, de nem okoz nagy problémát. Bea félt attól, hogy amikor fújt a szél séta közben, akkor sok levegőt nyelt. A gyerek maximum kicsit reagál az orrába fújt levegőre, de nem nyeldes sokáig, ezért nem lehet probléma.

Nagyon kedevsek voltak a vizsgálatnál és minden kérdésünkre válaszoltak türelmesen. Nagyon örülünk neki, hogy ilyen kedves Doktornéni és Védőnéni foglalkozik velünk. Végre picit megnyugodtunk.