Az "első" dolgok között mindent meg kell említeni. Volt már az első fejbe verés nálam, most Anyunál volt egy éjszakai sokkhatás.
Anyu bement Millához, mert elég nyugtalan volt. Többször büfizett és valószínűleg a gyomorsav csíphette a pici torkát. Először pici vizecskével, ölelgetéssel próbáltuk nyugtatgatni Pindurkánkat, de csak felébredt 10 percenként és sírt. Nincs mit tenni, valami ízes dologgal kell elnyomni ezt az érzést. A vacsi cumisüvegből volt, így sok levegő mehetett a kis gyomrába. Majdnem olyan mohón eszik, mint az apja :)
Anyucival a heverőn le is heveredtek és fekve próbálták enyhíteni a nyelőcső csípését és a fáradtságot. Szépen el is zsenderedtek mind a ketten abban a pózban.
Kb. 1 órája amikor Bea felkelt volna mellőle, hogy a már kő keményre dagadt tejcigyártókból megszabaduljon 1 gallon fehér nedűtől, a szivacs megcsúszott és az édesen szundikáló Milla lebillent a széléről!
Szerencsére Anyuci gondoskodó anyatigrincs lévén már az ilyen véletlen esetekre rendszeresített oda egy kukacpárnát. Ezáltal Milla takaróba bugyolálva csak a kukacpárnáig gurult el.
Bea is sokkot kapott, akárcsak én az üvegcsével... Bár az Ő sztorija kevésbé volt drasztikus, Milla is csak egy rövid félperces felordítással konstatálta az eseményeket, de az is csak azért volt, mert nem tudta, hogy hirtelen miért ölelik olyan szorosan magukhoz...
Szerencsésen végződött ez a baleset is és nem ütötte be magát egyik fél sem. (A múltkori baleset nyoma azóta sem látszik, még mielőtt valaki azt gondolná, hogy tönkretesszük a kis csöppséget :o)
Utolsó kommentek